(foto: Uwe Nagel)Pragotron vasútállomási óra projekt
1.) Kis történet
2.) Az óra beszerzése
3.) A vezérlőegység
A Pragotron órákhoz való vonzódásom valahol ott kezdődhetett, amikor nagymamámékhoz menet, vagy onnan hazafelé fél órákat várakoztunk a mezőkövesdi vasútállomáson. Ott a váróteremben 2, és azelőtt a téren is volt 3 ilyen óra, ráadásul "kocka" alakban felszerelve. A várakozás ideje alatt bőven volt időm megcsodálni, ahogyan minden percben egyszerre léptek, azzal a jellegzetes kattanó hangjukkal. Akkor még nem is gondoltam, hogy egyszer szert fogok tenni egy ilyen órára...:)
A projektet megelőzte az, hogy 2006 környékén kerestem egy jó DCF77 vezérelt LCD kijelzős órát. Akkor még szó sem volt a Pragotron óráról, csak fájt a fogam egy LCD-s ketyerére. Böngészés közben akadtam rá Uwe Nagel weboldalára, ahol rengeteg DCF77-es LCD-s kapcsolás követte egymást, míg meg nem láttam ezt:
(foto: Uwe Nagel)
Ez számomra annyit jelentett, hogy Uwe az LCD kijelzős óráját továbbfejlesztette, készített hozzá Nixie-csöves kijelzést, majd később Pragotron órát is. A projektem azonban itt elakadt, akkoriban nem sok reményt láttam arra, hogy én bárhonnan is hozzájussak egy ilyen órához...
Több hónapnyi böngészés, és sikertelen eBay licit után a német eBayen rátaláltam az én órámra:
Szerencsém volt vele, mert az eladó rosszul 60 voltosként hirdette meg, ami egy nem túl elterjedt rendszer. Így annyira nem is haraptak rá a vásárlók: Vége előtt 1 órával érkezett meg az első 10 eurós licit. Természetesen kivártam a végéig, és az utolsó pillanatokban nyomtam rá 16,5 eurót, abból a meggondolásból, hogy mi van, ha 15,5 euróig licitált? A gondolatmenet helyes volt, 16,0 Euróért enyém lett. :-) Kicsit több, mint egy hét után érkezett meg hozzám:
Természetesen a Magyar Postától nem meglepő módon a 3 figyelmeztető felirat ellenére sikeresen összetörték az üvegét...
Másnap elmentem egy üvegeshez, és meglepően olcsón, 370 forintért vágattam bele egy üveget, így 2010.október 8.-án már ideiglenes fotóhelyén díszelgett:
Egy üzempróba sem maradhatott el, ugyanis egy kis félelem még mindig bennem volt: ha netán mégis ez egy 60 voltos változat, akkor nem tudok vele mit kezdeni. Szerencsém volt: a ház oldalán egy ellenállás átforrasztásával állítható hogy 24 vagy 60 voltos rendszerről kívánjuk-e üzemeltetni.
Az első próbájáról készült videó. Itt a labortápegységről megy 15 V-tal. A léptetéshez kézzel váltok polaritást.
Közben az óravezérlő fejlesztése sem maradhatott el. Angol levélben felvettem a kapcsolatot a kapcsolás megtervezőjével, Uwe Nagellel. Ő készségesen segített, és megküldte a honlapján nem elérhető NYÁK rajzot, kapcsolási rajzot, és egyéb, a megépítéshez szükséges adatokat. Ezek itt elérhetőek:
A vezérlő kapcsolási rajza
A vezérlő NYÁK rajza
A vezérlő fényképe
A vezérlő összekötése a perifériákkal
A vezérlő PIC16F628A programja (Tatalmazza a
magyar nyelvi fájlt!)
Az alkatrészek beültetése nagyjából magától értetődik, egyedül az
ellenállások okozhatnak gondot. Az én kapcsolásomról készült képen berajzoltam,
hogy hova milyen ellenállást kötöttem be:
Bekötésről készült kép
A panel és az LCD kijelző összekötését az alábbi rajz segíti. Az azonos számú
érintkezőket kell összekötni. Én Displaytech 162B tipusú kijelzőt hazsnáltam, de
más kijelző is hazsnálható, a bekötését ebben az esetben a dokumentációból kell
előkeresni.
A NYÁK-ot vasalásos technikával majd vas-kloridos oldatban történő maratással készítettem el.
A kész NYÁK-ot összeéptettem, majd kezdődhetett is a próba:
A vezérlő rendben elindult. Ezután összekötöttem az órával is, így megtörtént az óra első, vezérlővel tett léptetése:
Mivel az óra falra lett szerelve, a vezérlőnek, és az LCD-nek semmi alkalmas helyet nem találtam, így úgy döntöttem, hogy azt az óra hátoldalára szerelem fel ragasztós hátoldalú tappancsokkal.
A kábelek bekötése után már csak végleges helyére kellett felszerelni:
Ekkor már 85%-os készültségű volt, ugyanis a DCF77 vevőt nem dobozoltam még be. Ezt 2010. november 13.-án tettem meg. Olyan kialakítást terveztem meg, hogy a fűtéscsőhöz rögzítve is lehessen közel 180 fokban forgatni, a helyes vételi pozíció megtalálásához.
A vevő a helyére felszerelve:
Néhány perccel később már meg is találta a DCF77 jelet, és összeszinkronizált Frankfurttal. A fekete antenna jel azt jelenti, hogy épp atomóra pontosan megy az óra. Egyéb időszakokban a saját időalapja szerint ketyeg.
Így vált közel teljessé az óra projekt. Egyelőre a labortápegységemről megy, ezt a későbbiekben egy kis 24V-os tápra fogom lecserélni, ha lesz rá idő, energia.
Végül egy kép a kész rendszerről:
